2008. augusztus 22., péntek

Szőlőfajták

Chardonnay - Franciaország


A Franciaországból származó Chardonnay szőlőfajta termésének fürtje kicsi, hengeres vagy vállas, többnyire középtömött, de lehet laza és tömött is, rövid fürtkocsánnyal és 6 dkg átlag fürttömeggel. A termés gömbölyű, fehéreszöld bogyói lehetnek kicsik és középnagyok vastag héjjal. A termés íze édes, jellegzetes zamatú és a cukorfoka kedvező időjárási körülmények esetében magas. Kedvező fekvésű területen és jó évjáratokban szeptember végén 20-22 cukorfokkal szüretelhető. Bora fajtajelleges, inkább kemény karakterű, finom zamatú, alkoholban gazdag. Hazánkban az Etyek-Budai, a Mátraaljai, a Mecsekaljai, a Tolnai, a Balatonboglári, az Ászár-Neszmélyi borvidékeken elterjedt.
Cserszegi fűszeres - Hungarikum


A Hungarikumnak számító szőlőfajtát Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros Tramini keresztezésével. A fajta termésének fürtje középnagy, kúpos, gyengén vállas, közepesen tömött vagy laza és a fürtök tömege eléri az átlag 150 grammot. A bogyók húspirosak színűek és vékony héjjal rendelkeznek. A termés íze sajátosan fűszeres zamatú. A sikeres nemesítésnek köszönhetően a fajta tőkéje közepes növekedésű, jó terméshozammal, a termés cukortartalma közepes vagy jó, fagytűrés kiemelkedően jó, a betegségekre kevésbé érzékeny. A beérési mustfoka jó években 19-20. Bora illatos, jellegzetesen fűszeres zamatú, kemény karakterű. Hazánkban a Csongrádi, a Hajós-Bajai, a Kunsági, az Etyek-Budai, a Balatonfelvidéki, a Balatonmelléke borvidékeken elterjedt.
Irsai Olivér - Hungarikum

A Hungarikum szőlőfajta a Pozsonyi fehér és a Csabagyöngye keresztezése. A fajta fürtje középnagy, vállas, laza. A fürtök átlagos tömege a 150 gramm körül alakul. A tőke középerős, hosszú elfekvő vesszőkkel. Muskotályos, üde, trópusi virágokkal telített illatú bort ad szelíd, lágy savakkal. A Pannonhalma-Sokoróaljai, a Balatonboglári, a Mátraaljai, az Ászár-Neszmélyi borvidéken elterjedt.
Kékfrankos

Hazánkban a minőségi bort adó vörös borszőlők tekintetében a kékfrankos a legelterjedtebb. Érdekes módon a származása nem tisztázott. A kékfrankos termésének fürtje középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött, a fürtnyele rövid, 10 dkg átlagtömeggel. A bogyók általában középnagyok, gömbölyűek és vastag héjjal rendelkeznek. A termés színe sötétkék, kissé hamvas és lédús, az íze édes. Jellemzője, hogy egyenletes termésátlagot és cukorfokot nyújt. A fürtjei nem rothadnak, így a termés sokáig a tőkén tartható és hosszú időn át szüretelhető. A fajta bora kellemes zamatú, csersavdús, sötétvörös színű, kissé savas az Egri Bikavér legfontosabb összetevője. Magyarország egész területén elterjedt, de a leggyakrabban a Szekszárdi, a Villányi, a Soproni, az Egri, a Mátraaljai borvidékeken találkozhatunk vele.
Királyleányka - Erdély

Az Erdélyből származó királyleányka ma már Hungarikumnak számít. A tőkéje erős növekedésű és sűrű vesszőzettel rendelkezik. A szőlőfajta fürtje közepes vagy kicsi, vállas és tömött. A tavaszi virágos rét üde és kellemes illata jellemzi az e fajtából készülő bort. Élénk, üde, gyümölcsös savaiban megjelenik a zöldalma és a zöld papaya ízvilága. A Balatonboglári, a Mecsekaljai, a Ászár-Neszmélyi, a Pannonhalma-Sokoróaljai borvidéken jellemző a fajta.
Rizlingszilváni - Németország

A Németországból származó rizlingszilváni fürtje középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött, 10 dkg átlagtömeggel. A tőkéje erős növekedésű, kevés számú vesszőt növeszt. A bogyók középnagyok, megnyúlt gömbölyűek, színük sárgásfehér, az ízük édes, jellegzetesen fűszeres. A termése már szeptember első napjaiban fogyasztható, szeptember közepétől 18-20 cukorfokkal szüretelhető. A fajta termőképessége kiváló, sok fürtöt nevel. A termés mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő bort készítenek A bora kiváló zamatú, esetenként lágy. Hazánkban a Mátraaljai, az Ászár-Neszmélyi, a Balatonfüred-Csopaki, a Balatonmelléke borvidéken elterjedt.
Tramini - Ausztria

A dél-tiroli Traminból származó fajta fürtje kicsi, szabálytalan alakú, gyakran vállas, tömött vagy közepesen tömött. Az termések átlagos tömege 6 dkg, a fürtkocsány rövid, erősen fásodó. A szőlőfajta bogyói kicsik vagy középnagyok, kissé megnyúlt gömbölyűek, szürkés árnyalatú, világos vagy húspiros színűek, vastag héjjal rendelkeznek. A termés lédús, ropogós, az íze édes, fűszeres zamatú. A fajta mustja a gyengébb évjáratokban is eléri a 18-20 cukorfokot, viszont a kis, vastag héjú bogyók és a sok mag miatt lényeredéke az átlagosnál kisebb. A bor a legtöbb fajtához viszonyítva fajtajellegesebb, erősen fűszeres illatú és zamatú, rendszerint lágy. Hazánkban a Pannonhalma-Sokoróaljai, a Mátraaljai, az Egri, a Móri borvidéken található meg.
Zweigelt - Ausztria

Az Ausztriából származó fajtát Dr. Fritz Zweigelt állította elő a Kékfrankos és a Szent Lőrinc keresztezéséből. A fajta fürtje nagy, kúp alakú, két vagy több elágazással, esetleg vállas, tömött. A fürtök átlagos tömege a 180 grammot is meghaladja. A bogyók középnagyok és sötétkék színűek. A szőlő fagytűrő képessége jó viszont kissé érzékeny a betegségekre. A beérési mustfoka 16-18 körül alakul átlagos években. A fajta bora színanyagban gazdag, csersavdús, harmonikus, jó minőségű. A leggyakrabban az Egri, a Mátraaljai, a Szekszárdi, a Csongrádi borvidéken találkozhatunk ezzel a típussal.

Szőlőbetegségek

Szőlő-gyökértetű

A szőlő-gyökértetű a szőlő gyökerén és levelén élősködő kártevő. A gyökereken nodozitások és tuberozitások alakulnak ki, amitől a növény fertőzött részei elpusztulnak, ez a tőke elhalásához vezet. A levél fonákján vagy a hajtáson borsószem nagyságú, rücskös felületű gubacsok jönnek létre. Ez gyengíti a tőkét, de nem olyan súlyos, mint a gyökéren jelentkező. A védekezés legjobb módja, ha a szőlőt kötött talajba, filoxéra-ellenálló alanyokra oltva telepítjük.


Nyerges és tarka szőlőmoly

A hazai szőlőültetvényekre a tarka szőlőmoly a legveszélyesebb kártevő. A moly hernyói a virágbimbókat, kinyílt virágokat és a bogyókat károsítják. A telet báb alakban vészelik át, majd április végén, május elején kikelnek a lepkék és a petéiket a szőlő virágbimbóira rakják. A kártevő ellen a rügyfakadást megelőzően lemosó permetezéssel védekezhetünk. A rovarölő permetezéseket a rajzásokhoz kell időzíteni. A moly kártevők ellen sikeresen használhatjuk a Flumite, Neorron, Bancol, Ba-sudin, Decis vagy Zolone rovarölő és atkaölő készítményeket.


Szőlő ilonca

A lepkék a telet hernyó alakban vészelik át a karó és a tőkék repedéseiben. A tavasszal kikelő zöldes színű, fürge hernyók a virágfürtöket és a leveleket rágják. A hernyók általában június végén bebáboznak és a nyár második felére kikelnek a lepkék, amelyek a levelekre 50-60 petét raknak le egy csomóba.
Szőlőgubacs atka

Nagyon apró, szabad szemmel nem látható atka, amely a levél fonákán élősködik. A átevő tevékenységének eredményeként a szőlő levelének színe felé dudorodó hólyag képződik belsejében hosszú fehér szálakkal, amelyek később rozsdabarnára színeződhetnek. Amennyiben a szőlőmolyok ellen védekezünk, akkor a kártevő megjelenésére nem kell számítanunk.
Takácsatka

A sárgásvörös színű atka a fiatal leveleken telepedik, mégpedig azok fonákján. A kártevő miatt a klorofil elbomlik, ezért a levelek felszíne vörösre vagy rozsdabarnára színeződik,. Ennek hatására a levél növekedése megáll a felülete meghullámosodik. Később a foltok egybefolynak, az egész levél megpirosodik majd a levél elszárad. Lemosó permetezéssel a kártevő ellen védekezhetünk. Érdemes a szereket váltogatni, mert a takácsatka könnyen rezisztenssé válhat vegyszer ellen.
Lisztharmat

Ez a típusú gomba a szőlő leveleinek, hajtásszárának, termésének bőrszöveti sejtjein telepedik meg. A fogékony fajtákon a betegség megjelenését követően nem ritkán 80-100 %-os fürtkár is megfigyelhető. A fertőzés helye minden növényi részen szürkésfehér, lisztszerű fonalairól és szaporítóképleteiről ismerhető fel, amelyek penésszagot árasztanak. Akár a levél színén és fonákján is megjelenhet. A gomba hatására a levelek pödrődnek és le is hullhatnak. A betegség elsősorban a hajtások fejlődését gátolja, ami a terméseredmények romlásában is megmutatkozik. A vesszőn pedig vörösbarna foltok alakjában megmarad a fertőzés helye. A fertőzött termés bőrszövete nem tud növekedni és felhasad, ami minőségromlást eredményez. Leggyakrabban június második felében napos, meleg, enyhén párás időben lép fel. A lisztharmat ellen nagyon jó hatású készítmények a Thiovit, Topas, Sisthane. A legbiztosabb védekezést a legújabb kombinált hatású növényvédő szerek biztosítják, amelyek megelőző kontakt és regeneráló hatásúak minden szőlő betegségei ellen, ilyenek a Discus, Quadris, Chavit.
Peronoszpóra

A lisztharmattól az különbözteti meg, hogy a gomba micéliumai behatolnak a sztómákon a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkoznak. Ennek eredményeként a megtámadott növényi részek elhalnak. Kedvező időjárás esetén (meleg, párás, esős) már virágzás előtt (május közepén) is fertőzhet, s nyár végéig veszélyes lehet. A gomba megjelenésének előfeltétele a 13°C feletti hőmérséklet és 10 mm csapadék. A gomba megtámadja a bimbós és kinyílt virágokat, a leveleket, a hajtásokat, a termést. A betegség első tünete a leveleken jelentkező olajfolt, amit a levél fonákján megjelenő fehér "kivirágzás" követ. A termés húsa barnul, hosszanti irányban ráncosodik, turgorját elveszti, le is pereghet. Esős hideg időjárás esetén megjelenik a peroneszpóra, amely ellen a réztartalmú szerek a leghatékonyabbak (Bordói lé, Zineb, Curzate, Mical), egyébként kiemelt fontosságú a megelőzés.
Szürkerothadás

A betegség meleg, nedves időjárási körülmények között, általában tavasszal támadja meg a rügyeket, a virágokat, a zöld, a zsendült és érett bogyókat, a hajtásokat, a vesszőket. A zöld bogyókba a kocsánykorona lenticelláin (para-pontjain) vagy sebzési felületen keresztül jut be. A bogyókon barna, ovális foltok jelennek meg, a szemek barnulnak és összezsugorodnak, szürke, szürkésfehér penészgyep alakul ki rajtuk. A hajtásokon a tünetek főleg nyár végén, és ősszel jelenhetnek meg, de a beérett fás részeken télen is megmaradnak. A betegség fellépése a szőlőbogyók sérülésének megakadályozásával jelentősen csökkenthető. Mivel a fürt belsejébe nem tudunk növényvédőszert juttatni, a védekezés időpontja a fürtzáródást megelőző időszak. A betegség ellen kontakt, lokálszisztemikus és szisztemikus hatóanyagú szerek közül választhatunk.

A szőlő metszésése

A szőlő metszésének alapjai


Valamennyi fásszárú növény bizonyos törvényszerűségek szerint növekszik. A különféle gyümölcstermő növények mind egyazon növekedési szabályok szerint növekszenek, de különféleképpen reagálnak minden metszési beavatkozásra. Hogy miként, és milyen erősen, az függ a lemetszett részek mennyiségétől, a metszési időtől, és természetesen attól, hogy melyik részét vágjuk le a növénynek.

Tavasszal a kihajtás előtt cukorban és tápanyagban gazdag nedvkeringés indul meg a szőlő hajtásai felé, amelyek ettől ismét növekedni kezdenek. Ha ilyenkor metszünk, a sebzési helyeken növényi nedv folyik ki. Amint az első levelek megjelennek, az erős nyomású keringés alábbhagy, mert a levelek nedvességet párologtatnak el. Ezért attól függően, hogy mikor és milyen erősen metsszük meg a növényeket, a visszavágásnak is más hatása van.
A tavaszi metszés


A tavaszi metszéskor a rügyek egy részét eltávolítjuk a növényekről. A tárolt tápanyagok a gyökérből így csak a megmaradt rügyek között oszlanak szét. Emiatt több tápanyagot kapnak, így hosszabb és erősebb hajtásokat nevelnek. Ezért minél erősebben metsszük meg őket tavasszal, annál erősebb lesz a kihajtásuk is. Ha túl erősen metszünk, a gyökerek és a hajtások közötti egyensúly felborul. Mivel a tárolt tápanyagok nem sok rügy között oszlanak meg, kevés számú, hosszú, instabil hajtások fejlődnek. Ha nyáron metszünk, akkor leveles hajtásokat távolítunk el. Így a növények kevesebb tápanyagot tudnak tárolni télire, ettől a következő évi friss hajtások gyengébbek lesznek.
Vadhajtások eltávolítása a metszés során

Elöregedett tőkéken előfordul, hogy az alanyból vadhajtások törnek ki. Ezeken a levelek is máshogy festenek. Ha meghagyjuk őket, akkor néhány éven belül nagyon megerősödnek, és a nemes fajta visszaszorul. Ezért fontos az eltávolításuk egyből a vadhajtás kifejlődését követően. Egyenesen a gyökérről szakítsuk le őket még a nyár folyamán, esetleg a gyökereket is körbe lehet ásni.
Kurtítás

Kurtítás alatt egy fiatal, egyéves hajtás visszavágását értik. A metszési pont minden esetben az elfásodott részeken kívülre esik. A nedvek nyomása ilyenkor a hajtásokon a legerősebb. Minél erősebben vágjuk vissza, annál nagyobb a nyomás a metszés helyén. Ezzel egyidejűleg a vesszőn maradt rügyek száma is csökken. Mind a két folyamat erős kihajtáshoz vezet.
Visszavágás

Visszavágás alatt az ág főhajtását a törzshöz képest belső állású oldalágra vágjuk vissza. Elöregedett, lahajló végő idős hajtások esetében a fiatalabb rész kifelé növekszik.
Ritkítás

Ritkítás alatt néhány egymással versengő hajtásból egy meghagyását értjük. Ezek egyformán lehetnek egy- és többéves hajtások is. A tőke belseje így újra több fényhez jut, hosszú ideig életben marad a termő rész. Ez a metszésmód avatkozik be legkevésbé a növények természetes növekedésébe. Az idősebb hajtásokat közvetlenül a talaj fölött távolítjuk el, így új hajtások kinevelésére ösztönözzük a növényt.
Rügyre vágás

Az egyéves hajtásokon könnyen felismerhetők a rügyek. Ezeknek a hajtásoknak a kurtításánál egy fiatal rügy fölött vágjuk le a hajtást ferdén a rügy felett. Minden metszéstípushoz megfelelő eszközt kell választanunk, mely mindig éles és tiszta legyen, mert az ezek által keletkezett metszési isebek sima felületűek és könnyen gyógyulnak. Metszőollónak két típusa van: rávágó és kétélű.
A metszés időpontjai

A tavaszi metszés január végétől kezdődhet. -5 fok alatt semmiképpen sem szabad metszeni. Január vége és március közepe között indul meg újra a növényekben a nedvkeringés a fásszárú növényekben. Csapadékos időben sem szabad metszeni, a nedves kéreg nem tart meg semmit.
A metszés folyamata

A szőlő képes 10 m hosszú vázágakat növeszteni, egy emeleten mindig csak egy vázágat használjunk fel. A vázágak végén fejlődő hajtásokat minden évben hét rügyre vágjuk vissza, amíg a kívánt hosszúságot el nem érik. A vázrendszeren termőhajtások képződnek, melyeket egyévesen két rügyre vágjunk vissza. Mindkét rügyből két termőhajtás fejlődik, melyek az alsó részükön teremnek. Július közepétől vágjuk vissza ezeket a hajtásokat a legfelső fürt felett négy levélre. Az innen fejlődő hajtásokat később törjük ki. A következő tavaszon a felsőbb állású két termőhajtást teljes mértékben távolítsuk el, a vázághoz közelebb levőket újra két rügyre kurtítsuk meg. Így érhetjük el, hogy évek múlva is négy termőhajtás képződjön termőrészenként. Ez garantálja, hogy finom, nagy fürtöket szüretelhessünk a tőkénkről.

A szüret

A szüret kezdete


A szeptember végétől novemberig tartó időszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret, ami a szőlőtermesztés utolsó, a borkészítés első lépcsője. A pincészetekben, a szőlőkben végzett munka még a múlt rendszerben is társas cselekmény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. A munkások a gyárakban szabadságot, az iskolások tanulmányi szünetet kaptak és mentek szüretelni a TSZ-ekbe. Még ma is megmaradt fontos eseménynek a szüret. A rokonok, barátok, családtagok összegyűlnek és a közös munka mellett dolgoznak és szórakoznak.


A szüret menete, munkafolyamatok

Tekinthetjük a legfontosabb borkészítési műveletnek, mivel jelentős mértékben befolyásolja a bor minőségét. A szüret időpontjának megválasztása szempontjából ideális időpont, amikor a szőlőfürtök fejlődése tetőpontján van, s a tőke már nem képes több cukrot készíteni. Ekkor kapjuk a legtöbb és aránylag a legjobb bort. A megfelelő időpont akkor érkezik el, mikor a cukor és a sav harmonikus egyensúlya létrejön. Kedvező időjárás esetén (meleg ősz), bevárhatjuk az utóérést, sőt esetleg a túlérést (nemes rothadást) is. Ennek eredményeként a szőlőszemek a vízveszteség folytán megráncosodnak, s így cukortartalmuk gyarapszik. A túléréssel azonban a fej már megbarnul és a Botrytis cinerea penész fejlődik ki rajta. Ez a cukrot is pusztítja ugyan, de a cukor- és savtartalom közötti arányt kedvezőbbé teszi. A szőlőszemekből nyert must cukorfoka mutatja meg a szőlő érettségi fokát. Ez általában 16-23 fok közé esik, s az ebből készített bor 10-13% alkoholtartalmú lesz. Szüret közben előforduló legfontosabb feladatok: a leszemelés, a zúzás, sajtolás, szellőztetés, lenyálkázás.
Borfesztivál, ünnep, mulatságok

A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez több hagyomány is kapcsolódik. A szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokások nagy része azonban nem konkrétan a szürethez, sokkal inkább a szőlő gondozásához kapcsolódik. A szüret befejezését szüreti felvonulással, fesztivállal, bállal és más egyéb mulatsággal, rendezvénnyel szoktuk még ma is ünnepelni. A nagyobb városokban a borfesztiválok ma már több tízezres tömeget vonzó ünnepséggé nőtték ki magukat (művészetek völgye). A szerencsésebbek ilyenkor egy borpicében pihenhetik ki fáradalmaikat a korábbi évjáratok kóstolgatása mellett.
Szőlő - must - bor

Első lépés általában a szőlő megmérése, minőség és fajta szerinti osztályozása. Ezt követően el kell távolítani egymástól a bogyót és a kocsányt, majd jön a zúzás, mely a bogyók héját repeszti fel. Fontos, hogy a magától kicsorgó must a legjobb minőségű. A maradékot külön kell kipréselni, mivel értéke az előbbitől gyengébb, íze fanyarabb. A mustot a cefrétől mielőbb külön kell választani és erjesztő hordókba tölteni. A vörösbor készítése kiegészül még néhány művelettel: A szőlő húsa nem tartalmaz színanyagot, csak a bogyó héja, emiatt a vörösbor készítésénél a kocsánytól való elválasztást és a zúzást héjon erjesztés követi. A rozébor annyiban különbözik a vörösbortól, hogy 1-2 napi héjon való áztatásra vagy erjesztésre van szükség szén-dioxid atmoszférában, mivel így megőrizhetőek a fajtára jellemző illat- és ízanyagok.
A bor a magyar bortörvény szerint

A magyar bortörvény szerint mustnak csak a szilárd részektől megszabadított friss szőlőfürt erjedésmentes leve számít, bornak pedig kizárólag a szőlőből származó mustból készült ital nevezhető. A címkéken kötelezően feltüntetendő adat a termőhely, a fajta, valamint a bor alkohol- és cukortartalma, minőségi borok esetén pedig a termelő neve is.

A borfajta meghatározása

A borfajta meghatározása általában


Alapvetően öt dolog határozza meg a bor fajtáját és minőségét: a szőlőfajta, a termés minősége, a termőhely, a szőlősgazda és a borász hozzáértése, valamint az adott év időjárása. A legegyszerűbben a színek alapján különböztethetjük meg a borokat, mivel egyértelműen látszik, hogy fehér-, vörös-, avagy rozéborral állunk-e szemben.
A fehérbor, a rozébor és a vörösbor

A bor színe értelemszerűen a szőlő színétől függ. A legtöbb fehérbor chardonnay, rizling, sauvignon blanc, furmint, hárslevelű, muskotály típusú szőlőből készül. A fehérborok alkoholtartalma 8-tól akár 15 térfogatszázalékig terjedhet. Vörösbor csak sötét szőlőből nyerhető, mert a színét a héj festékanyagától kapja. A leggyakrabban cabernet sauvignon, merlot vagy kékburgundi (pinot noir) szőlőből készül, minimum 9 térfogatszázalék alkoholtartalommal. A rosébor szintén kék szőlőből készül, de préselés előtt a lé csak rövid ideig marad együtt a színt adó héjjal és a gyümölcshússal, így világosabb lesz.


Édes, félédes, száraz, félszáraz bor

A cukortartalom lényegesen befolyásolja a bor ízét és az ízléstől függ, hogy édes, félédes, félszáraz vagy száraz bort kedveljük meg. Az édes bor az, amelynek literenkénti cukortartalma magasabb, mint 45 gramm, ez az érték a félédesnél 18 és 45 gramm közé esik; míg félszáraz bornál 4 és 18 gramm az érték, egy liter száraz borban pedig 4 grammnál kevesebb a cukor.
Asztali bor, tájbor, minőségi bor

Kiindulási pontot jelenthet a bor minőségi besorolása, ami megmutatja, hogy asztali bor, tájbor, vagy minőségi bor van-e a palackban. A kor alapján is meg kell különböztetnünk az egyes borokat ugyanis nem mindegy, hogy újbor, fiatal bor, érett bor, esetleg ó- vagy öregbor közül választunk. Természetesen az egyik legfontosabb iránymutatást a származási hely adja a bor ízére vonatkozóan, ami egyúttal a bor márkaneve is szokott lenni. A könnyű borok alkoholtartalma 9-10 térfogatszázalék, a közepes boroké legfeljebb 13%, e fölött már nehéz a bor.
Az újbor

A kierjedt bor a következő szüretig újbornak számít. A borászok általában az olyan borokat nevezik újbornak, melyekben még nem dominálnak az érlelési illatok és ízek. Az újbor az erjesztés után "nulla érleléssel" egyből a palackba kerül. Azonban idővel a palackban is kialakulnak érlelési jegyek, ezért általában a következő év húsvétjáig nevezhetjük az előző évben szüretelt szőlőből készült borokat újboroknak.
Egyéb - kor és alkoholtartalom (könnyű, közepes, nehéz bor)

A kor alapján is meg kell különböztetnünk az egyes borokat ugyanis nem mindegy, hogy újbor, fiatal bor, érett bor, esetleg ó- vagy öregbor közül választunk. Természetesen az egyik legfontosabb iránymutatást a származási hely adja a bor ízére vonatkozóan, ami egyúttal a bor márkaneve is szokott lenni. A könnyű borok alkoholtartalma 9-10 %, a közepes boroké legfeljebb 13 %, és felette már nehéz a bor.

Borvidékekről általában

Borvidékekről általában


Magyarországon pillanatnyilag 87 017 Ha területen termesztenek borszőlőt (Ez az uniós szabályozások miatt vélhetően csökkenni fog és ez az engedélyezett termőfelület, amivel Magyarország belépett az EU-ba. Hazánkban jelenleg 22 borvidék található, amelyek megközelítőleg 75 500 Ha területet foglalnak el. A borvidékek egymás versenytársai, hiszen különböző területeken más technológiával készült borok próbálnak érvényesülni ugyanazon a piacon.

Magyarország leghíresebb borvidékét a Tokaj-hegyaljai Borvidéket a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO Világörökség Bizottsága. Minden egyes borvidékhez kapcsolódik egy kis történelem és természetesen minden területhez speciális klíma, bor- és szőlőfajta tartozik.

A borvidék egyébként olyan táj, ahol a szőlővel betelepített területek aránya jelentősen nagyobb, mint más vidékeken. Ezekre a területekre jellemző, hogy a szőlőtermelésnek és a borkészítésnek nagy társadalmi és gazdasági szerepe van, amelybe különböző fesztiválok és ünnepségek is beletartoznak.
Magyarországon található borvidékek:


Ászár-Neszmélyi Borvidék, Balatonboglári Borvidék, Badacsonyi Borvidék, Balatonfelvidéki Borvidék, Balatonfüred - Csopaki Borvidék, Balatonmelléke Borvidék, Bükkaljai Borvidék, Csongrádi Borvidék, Egri Borvidék, Etyek - Budai Borvidék, Hajós-Bajai Borvidék, Kunsági Borvidék, Mátraaljai Borvidék, Mecsekaljai Borvidék, Móri Borvidék, Pannonhalma - Sokoróaljai Borvidék, Somlói Borvidék, Soproni Borvidék, Szekszárdi Borvidék, Tokaj - Hegyaljai Borvidék, Tolnai Borvidék, Villányi Borvidék

Borkóstolásról

Borkóstolás: A látvány


A borkóstolás során az első amivel találkozunk az a látvány. A bor kitöltésekor azonnal megvizsgálhatjuk annak színét, tisztaságát és mozgékonyságát. A legideálisabb környezett a bor tisztaságának megállapításához egy világos helyiség, ahol a poharat a fényforrás felé tarthatjuk. Minél tisztább a bor, annál élesebben verődnek vissza a környező tárgyak. Különleges minőségű boroknál ez sötét hátterű gyertyalángnál ajánlott, hiszen ilyen körülmények között a legapróbb hibákat is könnyen felfedezhetjük. Következő a bor mozgása, melyet a pohárban való körbeforgatás útján vizsgálhatunk. Olajos kategóriába általában a testes, édes borok tartoznak, ezek jól láthatóan glicerincsíkokat, úgynevezett "templomablakot" hagynak a pohár falán.

A bor színét nagymértékben befolyásolja annak kora, eredete sokat elárul a szőlőfajtáról, az erjedési módról és természetesen a minőségről. Három alapkategóriát különböztetünk meg. A fehér, rosé és a vörös bort. A fehér bor az ezüst fehértől egészen a borostyán sárgáig terjedhet, azonban ha rozsdás, vagy barna színű, akkor az valószínűleg hibás, öreg bor. A rosék a hagymahéjtól a cseresznye pirosig megfelelőek, de ha téglásvörös, rókás árnyalatot mutatnak, az már nem elfogadható. A jó vörösbor a pirostól egészen a sötét meggyszín közötti skálán mozog, a fakó vagy barnás szín itt is kifogásolható.
Borkóstolás: A bor íze és illata


A következő lépés az érzékszervi vizsgálat. Nagyon fontos, hogy a helyiségben más szagok ne zavarjanak. Töltse a poharát harmadrészig, majd szippantson aprókat, a hosszas szaglás és nagy levegővétel gyengíti az érzékelést. Engedje el fantáziáját! Figyelje meg, mire emlékezteti a bor illata. Virágra? Akácfára? Esetleg gyömölcsre? Milyen gyümölcsre?

A bor kóstolásánál figyelmet kell fordítani a megfelelő hőmérsékletre és a sorrend kialakítására. A túlhűtött bor megöli az aromákat, a melegebb, pedig savasabbnak és alkoholosabbnak tűnik. Általános elv, hogy a gyengébbtől az erőteljes felé, illetve a száraztól az édes felé érdemes haladni. A borból mindig azonos mennyiséget kortyoljunk, szétoszlatva az italt a szánkban úgy, hogy érintsen minden területet és a zamatok egészen a garatig eljussanak. Az összbenyomás jellemzésére az elegáns, kellemes, gömbölyű, nemes jelzőket használják a leggyakrabban.

EU támogatás

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)


Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) az Európai Tanács 1698/2005/EK az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelet alapján elkészített, a 2007-2013 évekre vonatkozó magyar vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. Hazánknak 2007-2013 között mintegy 5 milliárd euró fejlesztési forrást van lehetősége az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére költeni. Ezzel lehetővé válik, hogy a megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, valamint, hogy a vidéki térségek leszakadása lelassuljon és megkezdődjön a társadalmi-gazdasági felzárkózás. A Stratégia a lisszaboni célkitűzésekkel és a Göteborgban megfogalmazott elvekkel összhangban kívánja megteremteni a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megőrzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerősödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket. Az elmúlt időszak nemzeti forrásból finanszírozott, valamint uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár-vidékfejlesztési programjainak tapasztalatain alapulva a Stratégia célja, hogy - összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai fejlesztési dokumentumokkal - kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközeit.


Kijelölt támogatási prioritások

# A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése
# A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése
# A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása
# Helyi közösségek fejlesztése

A borbefektetés

A borbefektetés


Kevésbé ismert, hogy a bor alternatív befektetési formának is kiváló eszköz. Szakértők szerint egy jobb évjárat esetében viszonylag alacsony kockázat mellett évi 30-40 %-os hozam is elérhető a befektetett tőkére vetítve. A kis mennyiségben előállított borok esetében gyakran előfordul, hogy az értéknövekedés hozama jóval meghaladja az FTSE 100 és a Dow Jones indexek hozamát, amelyek a világ legjobb cégeinek értékét mérik.


A borbefketetés alapszabályai

Mielőtt azonban bárki komolyabb borbefektetésbe vágná a fejszéjét érdemes egy kicsit alaposabban tájékozódni, mivel a befektetési minősítésű borok a világ borainak mindössze 1 százalékát teszik ki. A különleges befektetésre alkalmas borok jellemzője, hogy véges mennyiségben állnak rendelkezésre és idővel javul a minőségük is. Ez azt eredményezi, hogy a termék iránt a kereslet folyamatosan bővül, míg kínálat egyre csak szűkül, ami átlag feletti hozamot biztosíthat. Mivel ezen esetben luxuspiaci termékről beszélünk feltételezhetjük, hogy komolyabb gazdasági válság sem tépázná meg a hozamot.

A legfontosabb szabályok:
# Csak jól menedzselt, világhírű borászatok boraiba fektessünk, mert csak ez biztosíthat értéknövekedést;
# A megvásárolt bort professzionális módon kell raktározni;
# Csak megbízható, ellenőrizhető forgalmazóktól vásároljunk bort;
# Gondoljunk előre az adózásra is.


Ajánlott befektetések

Egyes nagy értékű borok esetében már határidős indexet is számítanak, ami azt jelenti, hogy még palackozás előtt tehetünk ajánlatot a borra, lényegesen olcsóbban, mint a palackozást követően. A határidős árat jelentősen befolyásolja az időjárás és a várható termés mennyisége és minősége. Ez a piac a nagykereskedők terepe, akik brókereken keresztül értékesítik gyűjtőknek komoly haszonnal a várhatóan nagy értékű borokat. Számítani kell arra, hogy a rendeléstől számítva két év telik el mire az áhított borhoz palackozva hozzájutunk.

A szakértők befektetésnek hagyományosan a bordeaux-i pincészetek borait ajánlják. Ezeknek a boroknak már kialakult a másodlagos piacuk, így az esetleges profitrealizálás sem okozhat komolyabb gondot. Érdekesség a legjobb 30 borból évente átlagosan 500.000 palackot állítanak elő, ami természetesen komoly árfelhajtó hatást jelent.

A burgundy pincészetek borai is hasonló hozamot biztosítanak. A másodlagos piac ezek esetében is meglehetősen jól szervezett és az évszázadok során kialakított szigorú termelési szabályok, valamint termelési korlátok biztosítják a növekvő hozamot.

Természetesen találhatunk más régiók pincészetei által előállított borok között is jó befektetést, viszont ügyelni kell arra, hogy a később majd értékesíteni is tudjuk azt a tervezett áron. Mielőtt belevágunk a borüzletbe érdemes megfontolni, hogy biztosítást kössünk-e a későbbi gyűjteményünkre, ami mindenképpen javasolt. A biztosítók elvileg rendelkeznek ilyen termékkel, azonban kisebb gyűjtemény esetében sem számíthatunk alacsony árra.

Szőlő és bor

A bor és szőlő információs portál célja, hogy használható és hasznos információkat nyújtson a látogatóinak a szőlőről és a borról, a borászatról, valamint az ágazatot érintő területekről. Magyarországon a kultúrában és a gazdaságban különösen nagy szerepe van a szőlőnek és a bornak. Az ágazat számára nagyon jó időjárási adottságok nagy lehetőséget kínálnak a szőlő és borgazdaságoknak kiváló minőségű szőlő és bor előállítására. Ennek következtében számos nevezetes borvidék is kialakult, amelyekről rövid áttekintést is ad a bor és szőlő információs portál.

A bor és szőlő információs portál megpróbál áttekintést adni a hazánkban kedvelt szőlőfajtákról, valamint a szőlőbetegségekről és azok kezeléséről. Persze a portál az ágazat más területeivel is foglalkozik. Így külön téma a szőlő borrá alakulásának folyamata és ennek kémiai magyarázata. Ezek mellett röviden bemutatásra kerülnek a hazai borvidékek és borturisztikai lehetőségek.

A bor és szőlő ágazat fontos kapcsolatban van a turizmussal is. Egyre több helyen tapasztalható az, hogy a borpincék egyfajta látványosságként, turisztikai élményként szolgálnak, ezzel párhuzamosan emelkedik a komplett szolgáltatási csomagot nyújtó borutak száma. Ez azért is előnyös, mert mára a turizmusban programcsomagokat kell értékesíteni a fogyasztók részére. A Balatont is vonzóbbá teszi az, ha a napközbeni fürdést követően a vendég egy hangulatos boros pincében töltheti a vacsorát, sőt a turisták gyakran fizetnek azért, hogy bekapcsolódhassanak pár órára a borpice életébe szüretkor. Ennek köszönhetően a borturizmus egyre nagyobb szerepet játszik egyes térségek életében. Egy jól összeállított programcsomag eredményeként a turisták tovább maradnak a térségben természetesen több pénzt költve. Így minden olyan térség számára, ahol adottak a borturizmus (borutak) és borkultúra lehetőségei egy ilyen irányú turisztika fejlesztés prioritás lehet.

A szőlő és bor ágazat számára az EU mezőgazdasági politikája nyújt kedvező lehetőséget. Az unió a minőségi szőlő és borgazdaságok felé próbálja a támogatásokat irányítani. Természetesen az EU-ban a gazdáknak sokkal élesebb versennyel kell számolniuk, amelynek következtében egyfajta birtokkoncentráció figyelhető meg. A hazai borgazdaságok gyakran kerülnek hátrányba a tőkével ellátott, versenypiacon edződött, nagy lobbyerővel rendelkező külföldi konkurenciával szemben.